Dr. Ravasz László

Dr. Ravasz László (1882–1975) református püspök, teológus, egyházi író a 20. századi magyar reformátusság egyik legnagyobb hatású alakja, a magyar szellemi és egyházi élet kiemelkedő személyisége volt. Kivételes szónoki tehetségével, mély műveltségével és hitbéli elkötelezettségével évtizedeken át meghatározó szerepet töltött be a református egyház életében.

1882-ben született Bánffyhunyadon. Tanulmányait Kolozsváron és Berlinben végezte, majd lelkészként, teológiai tanárként és egyházi vezetőként szolgált. 1921-ben választották meg a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé, amely tisztséget 1948-ig töltötte be. Püspöksége alatt jelentős egyházszervező munkát végzett, támogatta a gyülekezetek megerősödését, az oktatás és a misszió ügyét, valamint a református közösségek fejlődését.

Igehirdetései, tanulmányai és írásai révén a magyar protestáns gondolkodás meghatározó alakjává vált. Prédikációi nemcsak vallási, hanem kulturális és erkölcsi kérdésekben is útmutatást adtak korának társadalma számára. Életútját a hit szolgálata, a nemzeti kultúra iránti elkötelezettség és a közösségekért vállalt felelősség jellemezte.

Ferencváros Önkormányzata 1992-ben a Ferencváros Díszpolgára címmel ismerte el Ravasz László kiemelkedő egyházi és szellemi örökségét.