dr. Kis Gyula József

Dr. Kiss Gyula József (1937–2002) orvos, politikus, Ferencváros közéletének meghatározó személyisége olyan életutat hagyott maga után, amelyben a gyógyító hivatás, a közösség szolgálata és a közéleti felelősségvállalás szorosan összekapcsolódott. Orvosként mindig az emberek iránti elkötelezettség, a segítő szándék és a szakmai igényesség vezette.

Pályafutása során nemcsak betegei gyógyításáért dolgozott, hanem aktív szerepet vállalt a közösségi és politikai életben is. Közéleti tevékenységével Ferencváros fejlődését, az itt élők érdekeinek képviseletét és a kerület értékeinek megőrzését szolgálta. Kis Gyula 1987-ben alapítója volt a Ferencvárosi Ellenzéki Kerekasztalnak, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaságnak. 1990-től 1998-ig országgyűlési képviselő, 1998-tól 2002-ig a fővárosi önkormányzatban képviselő. Munkáját mindvégig a felelősségtudat, a párbeszédre való törekvés és a közjó iránti elkötelezettség jellemezte.

Orvosi és politikusi munkássága mellett emberi példamutatásával is kivívta környezete tiszteletét. Életében fontosnak tartotta, hogy a hivatás ne csupán szakmai feladat, hanem a társadalom és a közösség iránt vállalt szolgálat legyen. Az '56-os forradalom idején volt orvostanhallgató, a forradalom kitörésétől a harcok végéig mentőautóval járta a várost és segített a sebesülteken; mindezen élményeiről később kisregényt is írt. 1989-ben kezdeményezője volt a Kilián laktanya falán látható emléktábla elhelyezésének. 1984-ben költözött a kerületbe, és haláláig, 2002. november 6-ig a Ferenc körúton lakott.

Ferencváros Önkormányzata 2003-ban, posztumusz Ferencváros Díszpolgára címmel ismerte el dr. Kiss Gyula életművét és a kerület érdekében végzett kiemelkedő munkáját. Emlékét a ferencvárosi közösség tisztelettel őrzi, személye ma is a szolgálat, a felelősségvállalás és az emberekért végzett munka példájaként él tovább.